Május 9. 51 visszér sz


Május 9. 51 visszér sz

Magyar Nemzet, Ezek az Ének- Előadás- és Generálbasszus Gya­korlatok cimű sorozat részei vol­tak, inkább apró magán jelene­tek, mint romantikus értelemben vett dalok.

Ami elhangzásuk után a hallgatóban tovább él, az in­kább bölcselkedö-ironizáló szö­vegük, mint — talán már a ma­guk idején is konvencionális be­nyomást keltett — zenéjük. Csányi Tamás palléro­zott énekművészete és zenekuta­tói felkészültsége olyan színvo­nalat képvisel, amelyen ezek a primitív hiányosságok már nem fogadhatók el, egyébként bármely germanista szakember segítségé­vel mintegy fél óra alatt kiküszö­bölhetők.

Linguee Apps

Ez a nyelvi hiányosság vetette az egyetlen árnyékot a műsort záró Telemann-kantátára is fGyászzene egy művészi mit ad a visszérműtét kanárimadárértamelynek megszólaltatásában barokk hang­szerekből összeállított fuvola­négyes is részt vett. Az egész est hangulatára jellemző házimuzsi­kálás meghittsége itt is jelen volt, a nagyszerű hangszeresek — Pe­tőfi Eriika barokk hegedű. Ko­vács Ágnes, Báli János barokk fuvola és Kálmán Péter viola de gamba illúziót keltőén idézték fel a kétszázötven évvel ezelőtti zene világát.

Klembala Géza csembalójátéka virtuóz és életteljes. Fischer háromtételes Uratiia című szvit­jét Fischer volt Bach előfutára a kromatikus skála különféle hangnemeiben való komponálás terén, mintát szolgáltatva ezzel a Jóltemperált zongora megírásá­hoz, amelyet ezúttal az 1.

Fux ola­szos emlékeket felidézd Capric- cióját és végül Telemann e-moll ouverture-jét. A hangverseny egészében azzal a ritka jó érzés­sel töltötte el a hallgatót, hogy gazdagabb lett: nem csupán szép élménnyel, de ritkán nyerhető zenetörténeti tapasztalatokkal is. Lukács Ervin vezényelt. A hangverseny első félideje a zenekaré volt: Mozart Esz-dúr szimfóniáját szólaltatta meg az utolsó három sorában az elsőt jó lendülettel, őszinte mu­zsikáló kedvvel és a karmester által ösztönzött, színes képzelö- erővel.

A második félidő a szó­lista vendégé volt.

Május 9. 51 visszér sz

Brigitte Fass- baender már vendégszerepeit nálunk, mostani produkciója megerősítette a róla korábban szerzett benyomásokat. Világhírű énekesnő, előadói kultúrája, hangjának minden magasságban — és mélységben — kiegyenlített, pallérozott biztonsága efelől nem hagyhat kétséget Az, amit koráb­ban — amikor zonkorakisérettel dalokat énekelt — csak gyanítot­tam, itt, a nagy szimfonikus ze­nekar, sőt, az énekkar társasá­gában vált teljes bizonyossággá: feloldhatatlan magánya.

Valami láthatatlan, de széttéphetetlen burok veszi körül és a burkon nem tud áttörni sem érzelem, sem indulat: látjuk öt, gyönyörűség­gel halljuk őt, csodáljuk, tapsol­juk, miközben magunkban ke­ressük a hibát: miért nem tudott igazán fölemelni vagy megindíta­ni? Brahms Altrapszódiája Goethe Téli utazás a Harzban című köl­teményének egy részletét zenésí- ti meg.

Ez a szöveg, amely a Werther hangulatvilágára utal vissza, mély és bensőséges dalla­mosságra ihlette a zeneszeröt. A férfikar nemesen csengő éneke és a zenekar finom, tiszta játéka tökéletes háttere volt Brigitte Fassbaender énekének.

Mahler Gyermekgyászdalai, amelyek Friedrich Rückert költeményeire íródtak, eleve alkalmasak a meg­rázó, szívbemarkoló hatás felidé­zésére. Csodálatos a dalok zene­kari kommentárja, a gazdaságos hangszerelés megannyi bravúrja! Nem mindennapi előadás része­sei lehettünk — e megállapítás­hoz hozzátartozik annak szomo­rú felismerése, hogy milyen rit­kán szerepelnek műsorainkon eh­hez hasonló vokális kompozíciók.

A nagy énekesnő méltónak bizo­nyult híréhez és adottságainak hiánytalan készletét latba vetette reprezentatív feladatának meg­oldásához. Ez pedig még az elöl­járóban szóvá tett korlátok között is kivételes művészi teljesítményt jelent. Feny­ves Lóránt, aki hosszú időn át az Izraeli Filharmonikusok kon­certmestere volt, Május 9.

Május 9. 51 visszér sz

51 visszér sz idén is — csakúgy, mint ban és 19Bi­bén — mesterkurzust tart a Ze­neművészeti Főiskolán. Kedden május én, 15 óra­kor helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben Kollányi Ágoston filmrendezőt, Kossuth- díjas kiváló művészt. A ta­valy, negyvenegy éves korában elhunyt művész a Pécsi Műhely tagja volt, majd animációs filme­ket rendezett, tervezett.

Ez az el­ső jelentősebb kiállítása. A Nagy­mező utcával. Itt aztán én mindent megtaláltam. Színházat, mulatót, presszót, gyerekkorom kedves templomát, a Teréz templomot.

Az első mozim, ia Túrán, már eltűnt, de hát Istenem, nincs tökéletes boldogság. Egyébként kissé arrébb p Gyár utcát is iéreztem, régi otthonomat.

Magyar Nemzet, 1988. május (51. évfolyam, 103-129. szám)

És a színházam az Operettel szembeni A Petőfi Színház! Május 9. 51 visszér sz az volt a siker fénye.

Május 9. 51 visszér sz

Ott mutatták be zenés játékomat, a Mélyvizet. Ha az olvasópróbát is beszámítom, hét előadást ért meg a darab. De akkor is! Hát csak annyit, hogy ebbén az utcában lehet élni.

Május 9. 51 visszér sz

De ez mégiscsak elmúlt. Sugár Gyula oly érzékeny a Világ rezdüléseire. Szóval, a házak szétestek, az utcák felrobbantak. Lezuhant repülő­gép ékelődött be egy háztetőbe. Egy nálam emelkedettebb szellem hozzátenné: akárcsak maga a világ. Fent említett emelkedettebb szellem még azt is hozzátenné, hogy Sugárnál új korszak kezdődött. De én mégis inkább azt teszem hozzá, hogy Sugár még ezzel se érte be. Az úgynevezett látható világ után a mitológiák, mondák, mesék vi­lága is szétesett. A rémek és a szörnyetegek hajdan, régés-régen rémületbe ejtették az embereket.

Ilyenek voltak, nem tehettek mást. De váratlanul talán nem is olyan váratlanul mindez megváltozott. Megjelenhetett égy náluk is hatalmasabb, irtózatosabb szörnyeteg.

Szerkesztővita:Gg. Any/Archívum2019

Ok pedig, a derék, békebeli rémek, méltatlan, megalázó helyzetekbe kerültek. Létük egyetlen reszketés, örök bizonytalanság. Honnan jöhetett ez a szörnyeteg? Ki tudjál Talán éppen az emberek közül. Makacsul, konokul építi tovább a maga világát.

Május 9. 51 visszér sz